Napelemes rendszer telepítése előtt sokakban felmerül a kérdés, hogy milyen lehet az ideális napelem elhelyezés, tájolás és dőlésszög a tetőn?
A Gershoj Energia Kft. mérnök szakértői közel 10 éves tapasztalattal rendelkezve összeszedték a legfontosabb tudnivalókat.
A napelem panelek működésének alapfeltétele, hogy napfelkeltétől napnyugtáig elegendő napsugárzásnak legyenek kitéve a minél hatékonyabb eredmény eléréséhez. Érdemes ügyelni arra, hogy lehetőség szerint sem reggel sem késő délután ne legyenek árnyékot adó akadályok a napfény útjában (fák, épületek).
Napelem elhelyezése, tájolás esetén az alapvető tudnivaló, hogy hazánk szélességi fok tartományában az optimális dőlésszög általában 35-40 fok a vízszinteshez képest déli tájolás mellett. Ez a szög a teljes szezon gyengébb hónapjaiban is optimális hatásfokot biztosít.
Könnyen belátható, hogy nincs egy állandóan ideális dőlésszög, mivel a nap pályája télen laposabb a nyárihoz képest, így más szögben érik a sugarak a paneleket. Ezt kiküszöbölve a rendszereinket egész éves termelésre méretezzük.
A rendszer évi termelését befolyásolja a napelem tájolása mellett még a rendszer topológiája és vezetékezése, az inverter hatásfoka, az árnyék hatások, környezeti hőmérséklet és természetesen a beeső napfény intenzitása és időtartama.
Ezért mindennél fontosabb a professzionális tervezés és telepítés:
A hagyományos rendszerből nyert teljesítmény és hatásfok a következőképp alakul a dőlésszög, a tájolás és a napelem elhelyezés függvényében:
Az adatokból kitűnik, hogy egy nem déli tájolású tető esetén sem kell elvetnünk a háztartási naperőmű ötletét, mert az irányszög csak kisebb mértékben befolyásolja a hozamot.
Erre egyébként jó megoldás lehetne a napkövető szerkezettel kombinált rendszer, ennek a többlethozama azonban nem biztos, hogy fedezi a jelentős költségeket. Egy, vagy két tengely mentén forduló eszközök léteznek, az egytengelyessel körülbelül 20-25%-kal több hozamot lehet elérni. A forgató berendezés azonban számos hátránnyal is jár: karbantartás-igényes, mozgó alkatrészeket tartalmaz (meghibásodási lehetőség) költségesebb a megvalósítása, érzékeny a természeti hatásokra (szél, eső), energiát igényel az üzemeltetése. A fentieket, és az egyre olcsóbb panelárakat figyelembe véve elmondható, hogy Magyarországon a jelenlegi átvételi támogatás (pontosabban annak hiánya) mellett nem érdemes forgató berendezést telepíteni, mert a rendszer megtérülési idejét jelentősen megnöveli.
Egy 1 kW névleges teljesítményű napelemes rendszer kb. 1100-1150 kWh villamos energiát termel egy év alatt. Ehhez képest egy átlagos háztartás szükséglete nagyjából 6 kW.
A napelem fizikailag egy károsanyag-, szag- és hangkibocsátás mentes eszköz, így nem zavarja a környezetében élőket.
